Fűtéskorszerűsítési lehetőségek

A fűtés korszerűsítés első lépése a felmérés. A jelenlegi ingatlannak mekkora a hővesztesége, mi a hőtermelő egység (pl. gázkazán), mi a hőleadó (pl. radiátor), van-e szigetelés az ingatlanon. Egy ilyen számítás során, javaslatot kaphatunk arra, hogy milyen szigetelést elengedhetetlen megcsinálnunk annak érdekében, hogy nagy mértékben csökkentsük a hőveszteséget, mivel a legolcsóbb energia a megspórolt energia, ezért először mindig a szigetelést és a nyílászárókat modernizáljuk. Ezt követően tudunk gondolkodni abban, hogy milyen modern fűtési módot válasszunk, ami hosszú távon hatékonyan képes fűtést (esetleg hűtést is) biztosítani otthonunkban, figyelembe véve a rezsiköltségeket.

Gázfűtés

Számos meglévő ingatlan rendelkezik gázfűtéssel. Ezen a téren a modern megoldás a kondenzációs gázkazán. Ha komolyabb átalakítást igényel az ingatlan gáz terén, akkor szükségünk van gáztervre és komolyabb fűtésszerelésre, valamint megfelelő hőleadók (padlófűtés, radiátor) kialakítására, ha például konvektorokat szeretnénk modernizálni/lecserélni. Amennyiben régi típusú gázkazánunk van, de már modernebb megfelelő rézcsöves rendszerrel, akkor csak a gázkazánt szükséges lecserélnünk modern kondenzációs gázkazánra, valamint a radiátorokat újabb, hatékonyabb típusúakra (acéllemez lapradiátor). Az új rendszerekhez kéménybélelésre is szükségünk van. A kondenzációs gázkazánok működési elve a füstgáz hőmérsékletének csökkentésén és a páralecsapódáson alapszik. A hagyományos gázkazánok a működésük során keletkező füstgáz és vízgőz hőmérséklete igen magas. Ez a kéményben lecsapódik és komoly savas kémhatással rendelkezik. Erre ad megoldást a kondenzációs gázkazán, hogy az égéstermék, már a kazán belsejében le tudjon hűlni és ne haladja meg a 45-50 °C-ot. Ez a készülék belsejében már lecsapódik, ezáltal le tudja adni a még meglévő hőenergiáját, ami akár +20 %-kal képes növelni a kondenzációs gázkazán hatékonyságát a hagyományos gázkazánokéhoz képest.

Klímás fűtés

Pár évvel ezelőttig a klímákat (más néven levegő-levegő hőszivattyú), csupán hűtésre használták, azonban napjainkban az egyik legelterjedtebb és leghatékonyabb fűtési (és hűtési) megoldás családi házakba. Egy ilyen beruházás már vetekszik egy gázkazán cseréjével. A klíma fűtés során a környezetben található hőenergiát hasznosítja (még nagy hidegben is képes erre) és valamennyi villamosenergia felvétellel fűtési energiát képes előállítani. Ennek a hatékonyságát mondja meg számunkra az úgy nevezett szezonális fűtési hatásfok, a SCOP (seasonal coefficient of performance). Ha egy klíma SCOP értéke 4, akkor az azt jelenti, hogy 1 kW felvett villamosenergia segítségével 4 kW fűtési energiát képes előállítani. Fontos megjegyezni, hogy ez egy átlagos érték, ami általában +7 °C-ban a legjobb és a hőmérséklet csökkenésével romlik ez az érték és klímától függően (mert nem tud már olyan könnyen és akkor mennyiségű hőenergiát kinyerni a környezetből).

Az általános klímákra -15 °C van írva, hogy addig képesek működni, de ezek általában már 0 °C környékén nagyon rossz hatékonysággal dolgoznak. A téliesített klímák rendelkeznek már olyan eszközökkel, amik lehetővé teszik, hogy mínusz fokokban is megfelelően tudjanak működni. Ez a csepptálca fűtés és a kompresszor karterfűtés. A harmadik kategória a fűtésre optimalizált klímák, amiknek a névleges fűtési teljesítménye nagyobb, mint a névleges hűtési teljesítménye, SCOP értéke 5 felett van általában. Ezt megnövel hőcserélő felülettel érik el, ezért ezek a gépek fizikai méretben is nagyobbak, mint a többi klíma. Ezek a klímák akár -25 ~ -30 °C-ig is képesek működni és még mínusz fokokban is jó COP értékkel képesek fűtési energiát előállítani. A klímás fűtésnek természetesen az egy nagy előnye még, hogy a nyári hűtés is megoldott számunkra, ami napjainkban egyre fontosabb.

Hőszivattyú

A levegő-levegő hőszivattyúról (klíma) már írtunk az előbb. Ebben a fejezetben a levegő-víz hőszivattyúról fogunk írni. A víz-víz vagy a talajszondás hőszivattyúról nem fogunk írni, mivel családi ház tekintetében beruházásuk sose térül meg.

Az alapelv ugyanaz, ami az előbb mondtunk el, annyi, hogy a hőleadás nem a beltéri levegő felmelegítésével történik, hanem egy már meglévő kiépített vizes rendszeren keresztül. A hőleadó lehet radiátor vagy felületfűtés (padló esetleg fal szokott lenni). Egy levegő-víz hőszivattyú hatékonyan 45 °C-os előremenő vízhőmérsékletet tud előállítani, tehát csak padlófűtéshez teljesen alkalmas. Amennyiben a rendszerben megtalálhatók radiátorok, úgy elképzelhető, hogy újra kell méretezni őket, ami bővítést eredményez (tehát nagyobbra kell majd cserélni a radiátort). Fontos kiemelni, hogy régi öntött vas radiátorokkal és régi csövezésre nem javasoljuk a hőszivattyú telepítését. Ezen felül nem ajánljuk, hogy 45 °C-nál nagyobb előremenő hőmérsékletet állítsunk elő hőszivattyúval, mert a hatékonyságát nagy mértékben rontja, illetve rövidíti az élettartamát.

Kivitel tekintetében 3 típusú különböztetünk meg:

• Monoblokk: Ezt egy fűtésszerelő is be tudja szerelni, nem igényel hűtőköri bontást, azonban a rendszert fel kell tölteni fagyállóval és megfelelő hőcserélőre van szükségünk.
• Osztott rendszerű: beltéri és kültéri egységgel rendelkezik. Ezt már csak egy erre szakosodott, megfelelő vizsgával rendelkező hőszivattyúszerelő telepítheti. A beltéri egység van csatlakoztatva a fűtési rendszerre.
• Osztott rendszerű, amelynek a beltéri egysége integrált háztartási melegvíz (HMV) tartállyal rendelkezik.

A hőszivattyú a fűtés mellett képes HMV-t is előállítani. Az, hogy számunkra melyik kivitel a legjobb és, hogy szeretnénk-e vele háztartási melegvizet előállítani az minden esetben egyedi. Nagy mértékben függ a meglévő rendszertől, a rendelkezésre álló helytől stb.

A hőszivattyú telepítés során tovább figyelembe kell venni annak üzemeltethetőségét:

• Lehetséges úgy telepíteni a gépet, hogy teljes mértékben csak a hőszivattyú állítja elő a fűtési melegvizet. Figyelembe kell venni a teljesítményromlást és a működésre alkalmas (ha van) fűtőbetétet, hogy -10 ~ -15 °C-ban is képes legyen elegendő mennyiségű fűtési energiát előállítani
• Bivalens rendszer. Meglévő gázkazán mellé telepített hőszivattyút -5 °C-ig üzemeltetünk, amíg hatékonyan tud működni (és elképzelhető, hogy a radiátoroknak elegendő a 45 °C addig) és ez alatt a gázkazán állítja elő a fűtési energiát.

Elektromos fűtés

A klímát és a hőszivattyút is az elektromos fűtési módok közé soroljuk, azonban, ha elektromos fűtést említünk, akkor általában a villanykazánra és az elektromos fűtőpanelekre, fűtőfóliára, fűtőkábelre, fűtőszőnyegre gondolunk. Ezek a berendezések 1 kW villamosenergia segítségével 1 kW fűtési energiát képesek előállítani. Az elektromos fűtőpanelek nagyon gyors és alacsony beruházási költséggel járó fűtési megoldást tudnak nyújtani helyiségenként, azonban fogyasztásuk a legnagyobb, így ezen fűtési megoldás a legkevésbé gazdaságos napelemek nélkül.