Definíció
Az energiaszegénység egy olyan fogalom, ami mérsékelten van definiálva. Értelmezhető szociológiai vagy akár energetikai fogalomként is. Háztartásokra értjük:
- Egy háztartás akkor nevezhető energiaszegénynek, ha a benne élők keresetéből a nélkülözhetetlen kiadások után (élelmiszer például), már nem marad anyagi erőforrás a villamosenergia, illetve a fűtési energia beszerzésére (számlák kifizetésére, fa vásárlására stb), vagy az energiahordozók megfizetése után a háztartás a mélyszegénységi küszöb alá kerül. Továbbá a nem megfelelően fűtött vagy hűtött háztartásokban való élet negatívan hat az emberi egészségre és jólétre. Ezenkívül azon egyének, akik nem tudják kielégíteni alapvető energiaszükségleteiket, nem tudnak teljes mértékben részt venni a társadalomban.
- “Adequate warmth, cooling, lighting and the energy to power appliances are essential services needed to guarantee a decent standard of living and citizens’ health.” EU Energy Poverty Observatory, 2018 (energypoverty.eu)
- ”Egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, amely a tisztességes életminőséghez szükséges.” „A szegényebb háztartásokban élők tipikusan rosszabb állapotú, több energiát igénylő ingatlanokban laknak, és nincs megfelelő anyagi hátterük, hogy ezen változtassanak. Ezért az energiaszegénység ördögi körének megtöréséhez külső támogatásra van szükség.” Habitat for Humanity Magyarország, 2020 (https://habitat.hu/sites/lakhatasi-jelentes-2020/energiaszegenyseg/)
- Az energiaszegénységet és annak mértékét több körülmény összessége határozza meg: “az egyének vagy háztartások nem képesek megfizethető áron megfelelően fűteni, hűteni vagy más szükséges energiaszolgáltatáshoz hozzájutni otthonukban” (1) Pye et al., 2015; Bouzarovski, 2018
- Az energiaszegénység: “a megfizethető, kiszámítható és biztonságos energiaszolgáltatásokhoz való elégtelen hozzáférés közvetlen vagy közvetett következménye.” (2) Day, G.Walker, N.Simcock, Conceptualising energy use and energy poverty using a capabilities framework, EP93 (2016)
Mi befolyásolja az energiaszegénységet?
- Nettó jövedelem
- Energiaárak és létminimumhoz szükséges kiadások
- Hőkomfort, hőérzet
- Épületek energiahatékonysága
- Háztartási gépek energiahatékonysága
- Energiafogyasztás / fogyasztási szokások
- Source: Pataki K. –Vajdovich N. 2021 Az energiaszegénység mérése többdimenziós mutató segítségével négy észak-középmagyarországi településen
Energiaszegénység Európában és Magyarországon
Ámbár 2018-as adat, de láthatóan mutatja, hogy már évekkel ezelőtt is Magyarországon a háztartások, több mint 10 %-a nem volt képes időben befizetni a rezsidíjakat. A rezsicsökkentés mérséklésével és az infláció növekedésével ez az érték napjainkra minden bizonnyal növekedett, valamint európai szinten is az „élmezőnyben vagyunk”. Az EU átlag 6,6 %.
A fenti ábra azt mutatja számunkra, hogy európai szinten a háztartások hány %-a nem képes megfelelő meleget tartani otthonában. Magyarországon 2020-as adatok alapján ez 4,2 % volt.
Magyarországon a Habitat for Humanity Magyarország 2020-ban készített egy tanulmányt a lakhatási szegénységről, ami magában foglalja az energiaszegénységet.
Ezen a képen látszik, hogy 2020-as adatok alapján a magyarországi lakások 68 %-a 1980 előtt épült. Ez azt vonja maga után, hogy ezen ingatlanok nagy része elavult, rossz energiahatékonysággal rendelkezik, ami miatt magas a rezsiköltség.
Ez a kép, igaz 2015-ös adat, de nagyon jól ábrázolja azt, hogy nagyjából minden 5. lakás Kádár kocka és 1960-1980 között épült. Fontos kihangsúlyozni, hogy az ingatlanok minőségi szigetelése a 2000-es években kezdődött el.
A hazai energiafelhasználás közel 30 %-át adják ki a háztartások. Ezen energiafelhasználás 70-80 %-a a fűtésre fordítódik. 2019-ben a legelterjedtebb energiahordozó a gáz, második helyen pedig a szilárd tüzelőanyag szerepel. Fontos kiemelni, hogy 2022-ben komoly trend alakult ki a háztartási fűtés elektrifikációjára, azaz, hogy elektromos fűtő berendezésekkel (hőszivattyú, klíma, elektromos fűtőpanel, villanykazán) készítik a fűtési energiát. Ezzel szemben a gáz árának a növekedésével, valószínűleg sokan állnak át a szilárd tüzelőanyagra az első 1-2 ötödből, míg a 4-5 ötödből inkább a megújuló energiafelhasználásra (klíma, hőszivattyú, napelem, napkollektor).
A számos korszerűtlen ingatlan, korszerűtlen fűtési módokat és kályhákat von maga után, amelyben sokszor nem a legjobb minőségű tüzelőanyagot használnak fel. Hazánkban ez az egyik legfőbb oka a levegőszennyezésnek.
A lakások hatékonysága utána a következő nagyon fontos szempont a nettó jövedelem, a kiadások és an energiaárak. Ámbár az alábbi ábra 2018-as adatokra épül, de a fő következtetéseket le tudjuk vonni. Az energiaárakban nincsen akkora különbség, mint nettó jövedelemben, így arányaiban az energiaárak változása sokkal jobban terheli a szegény háztartásokat. Ez a 2022-es rezsiárak növekedésre vonatkoztatva is igaz, mert hiába az átlag, ami alatt még a régi áron vásárolható villany és gáz, de ha egy nagyobb család, akik alacsony nettó jövedelemmel rendelkeznek és gázzal fűtenek, arányaiban nőni fog az energiára fizetendő összeg, így összességében romlik a megfizethetőség.
